Mindennapi anya

Minden, ami anya. Legyenek az anyaság jelszavai: az elfogadás és az elengedés.

Mindennapi anya gyerek gyartas

Úgy elröppent ez a fél év. Nem is fél, hanem másfél. Emlékszem, amikor elmentem a nőgyógyászhoz, hogy fél év múlva babát szeretnénk, és erre fel akarunk készülni, ezért vizsgáljon meg, és mondja el, hogyan készítsük fel a szervezetünket a babavállalásra. A doki meg csak annyit mondott: "Menjen haza, és csinálják!" Smile

Nevettünk rajta, de pár hét elteltével úgy döntöttünk, hogy belevágunk. Az esküvő időpontja már ki volt tűzve, és mire várnánk?! Smile Kikalkuláltam egy szuper netes kalkulátorral, hogy mikor van az ideális nap. Szinte nem ittam alkoholt, elkezdtem gyümölcsöt enni, nem vittem túlzásba a bulizást, mindenre próbáltam figyelni. És amikor a kalkulátor szerint az első teszt pozitív lehetett volna, hát megcsináltam a tesztet. És negatív lett. Nem baj, biztosan túl korán csináltam meg. Még mielőtt megjött további két tesztet végeztem. Mindegyik negatív lett. Nem értettem, de hiszen mindenre figyeltünk, kiszámoltuk, szedem a vitaminokat is. Miért nem jött össze? Párom megnyugtatott, hogy majd következő hónapban.

Számoltunk és vártunk. Ismét negatívak lettek a tesztek.

Addigra összeállt a kép, hogy igazából havonta kb. 1 esély van rá, hogy gyermekünk legyen, és az sem biztos, hogy a szuperkalkulátor szerinti időpontban fogan majd meg. És mi lesz, ha nekünk nem is lehet gyerekünk? És most mit kell még tennem? Elolvasom az összes könyvet és az internetet... Párom érezte, hogy gyülekeznek a viharfelhők, nem is, inkább egy hurrikán kezd kialakulni.. Leültünk, megbeszéltük. Élünk tovább, mint korábban, nem változtatunk nagymértékben az életünkön. Ha jönnie kell a babának, jön. Ha meg nem, akkor eleve megbeszéltük, hogy majd örökbefogadunk. És nem csinálhatok több tesztet, csak akkor, ha nem jön meg, mert erre fog elmenni a fizetésünk. Rendben.

Így jött el a november és a december. Akármilyen "lazán" kezeljük is a dolgot, belülről rágott a téma. Karácsonykor rosszul voltam, és szilveszterkor is, nem mentünk sehova. Mi a fenének vagyok rosszul, hiszen nem is dolgozom, nincs is stressz. Az év során - valószínűleg a stressz miatt - sokszor rosszul voltam, hányingerem volt, hánytam, szédültem. Most is. Ki kell vizsgáltatnom magam, tuti nagy a baj.

Szilvesztert otthon töltöttük. Az éjféli pezsgőt alig bírtam legyűrni. Egész nap sushi-t ettem, de estére már ettől is rosszul voltam. Eljött az újév, és nem javultam. Majd 2-án Párom a homlokára csap: "- Te, nem lehet, hogy most valami mástól, valaki mástól vagy rosszul?"

Csináljunk tesztet. Most. Pisi. Csepp a tesztre. Azonnal pozitív.. Váááááá. Csináljunk még egy tesztet. Pozitív. Hihetetlen, eszméletlen, csodálatos, fantasztikus, fenomenális, leírhatatlan. Laughing Másnap irány a doki. Megvizsgál: "- Ön állapotos." Laughing Hihetetlenebb, eszméletlenebb, csodálatosabb, fantasztikusabb, fenomenálisabb, leírhatatlanabb érzés nincs. Laughing Ultrahang: "-Hmm, mit is mondott, mikor menstruált utoljára?" "-Hmm, azt hiszem az már nem volt igazi menstruáció, mert a babának szívhangja van, Ön kb. 7 hetes terhes."

7 hetes? Szívhang? Döbbenetes érzés. Laughing

Anya leszek. Szülők leszünk. Laughing

Egy dolog miatt szégyellem azóta is magam, hogy mennyire türelmetlen voltam, pedig utólag látom, hogy felbecsülhetetlenül szerencsések voltunk, hogy harmadik próbálkozásra már bennem volt a kis Manó. Kitartást minden próbálkozónak! Ne én legyek a példa.