Mindennapi anya

Minden, ami anya. Legyenek az anyaság jelszavai: az elfogadás és az elengedés.

mindennapi anya vervetel

A Védőnő és Doki miután megnézték a Manót, és a nem evés és nem ivás mellett sápadtnak is találták, elküldtek vérvételre és vizeletvizsgálatra.

 

Már a gondolattól is borsódzott a hátam... Mivel pénteken indultunk volna már vidékre az esküvőre, ezért itthon volt szabadnapon a Férjem. Nélküle nem is tudom, hogy csináltam volna végig.

Reggel 6-kor keltettük a Csöppet, mert éhgyomorra kellett vinni. Bár ez, mint utóbb kiderült nem volt gond, mert délben még az első falatokat próbáltuk belekönyörögni, nem sok sikerrel.

Szóval felkeltettük, felragasztottuk a vizeletes zacskót, ami egy hatalmas baromság (bár nekem sincs jobb ötletem). Felöltöztettük a Kicsit, összepakoltunk. Megnéztem a zacsit, és persze elmozdult, így minden pisi a pelusba ment. Szerencsére kettőt vettem, és még a neten is utána olvastam, hogy miként kellene felhelyezni. Feltettem a második zacsit, majd irány a labor. Mi voltunk az elsők.

Bementünk, és a Férjem leült, ölében a Manó. A kis lábait a sajátja közé kellett fogni, és az egyik kezét lefogni. Elkezdték keresni a vénáját... igen, vénából vettek vért ennek a kis pirinyó Babának. Megnyomkodták az egyik, majd a másik kezét, de semmi, nem lehetett látni a vénáját a kis husi kezén. Így végül találomra elkezdték szurkálni, és forgatva a tűt próbálták megtalálni az eret. Végül sikerült, és csigalassúsággal elkezdett folyni a vér. Szegény Manó már torka szakadtából ordított, aminek, mint kiderült még örülhetünk is, mert így kicsit jobban pumpálódik kifelé a vér... Így is hosszú, keserves percek teltek el, amíg mindhárom kémcső megtelt.

Ezután percekig ölelgettem, vigasztaltam a Kisbabámat, mert annyira zaklatott volt. És a Férjem is, szörnyű volt lefogni, miközben bökögették a kis törékeny teremtést...

Miután megvigasztaltuk a kis Pöttömöt, ismét megnéztük a zacskót, sikerült pár csepp vizeletet felfogni, de a vizsgálathoz még mindig túl kevés volt. Ismét kellett egy új zacskó. Ezután próbáltuk megetetni a Kicsit, de se a tej, se a táp nem kellett neki... Még másfél órát vártunk, hátha sikerül a pisit felfogni, de mivel nem ivott (és vacsira is annyira keveset, hogy a reggeli pelus száraz volt), és ami esetleg jött, az sem a zacsiban végezte, végül eljöttünk. Mivel a vérvétel rendben volt, ezért nem kellett szerencsére a vizeletvizsgálatot megismételni.

Manó pöttöm kis karján egy kis zöld folt, és a nyomkodástól itt-ott némi véraláfutás látszik, de szerencsére más emléket és nyomot nem őrzünk ebből az "élményből"...

2014.07.05.